Tisztelt Uram,
Engedje meg, hogy lánya helyett most én írjak Önnek, tekintve, hogy neki most nincs lehetősége erre. Kérem, legyen erős, én is megpróbálok a helyzeten felül emelkedni.
Tegnap a kötelesség elszólított anyám házából, ahol az utóbbi hetet töltöttük. Tania bizonyára közölte már Önnel a hírt, miszerint egybekelünk hamarosan. Bocsássa meg, ha nem volt alkalmam és lehetőségem Öntől megkérni a kezét, de az időbeli távolság megakadályozott ebben. Remélem ettől függetlenül méltónak talál hozzá.
Az előzményekbe nem szeretnék túlzottan belebonyolódni, hiszen Tania elmondta, hogy tájékoztatta Önt mindenről ami Egyiptomban történt. Az öcsém sajnálatosan újra beleszólt az életembe, és ezzel kapcsolatos amit közölnék Önnel. Tehát tegnap midőn visszatértem otthonomba, az a hír fogadott, hogy kedvesem még kora délelőtt Lady Thinder elé ment a kocsinkkal, mert a nagynéném kocsijának tengelye tört. A kocsist küldték érte, hogy kísérje el. S ezt úgy közölte, hogy ez a Lady kérése volt. Azóta nem látták őt. Nagynéném megérkezett vacsora előtt, de mint elmondta, az út kellemesen telt és a kocsijának semmi baja. Tehát csapda volt az üzenet, s félő, hogy most öcsém karmaiban van a lánya, a menyasszonyom. Bocsásson meg, hogy így kell közölnöm ezt Önnel, szeretnék jó hírrel is szolgálni, de egyelőre csak ennyit mondhatok. Most úton vagyok Torquay felé, megkeresem Taniát, s az életem árán is visszahozom őt. Tania elmondta, hogy ezek az üzenetek rövidek szoktak lenni a huszonegyedik században, de ennél rövidebben sajnálatos módon nem tudom összefoglalni a velünk történteket. A telefont a szobánkban találtam és magammal viszem. Tania megmutatta hogyan használjam ezt a különös szerkezetet és a feltöltéséhez szükséges napelemes töltőt is viszem magammal. Remélem mindenről tudom majd értesíteni.
Kérem bízzon a jószerencsében, a lánya talpraesettségében valamint az én kitartó természetemben! Amint új fejlemények birtokában leszek azonnal értesítem Önt!
Maradok őszinte tisztelője: Andre Francis Cowper
